A gyöngyök a hólyagban

A merev, zárt karika formájú nyak-perec és az üvegpaszta gyöngyfüzér a honfoglalók sírjainak is állandó melléklete volt.

De meg kell jegyeznünk, hogy ez a sajátság magában véve nem elegendő a rend éles jellemzésére, mert ilyen lehet a záróizma néhány nem idetartozó nemzetségnek is, másrészt pedig vannak egyes, a feketekagylók csoportjába tartozó fajok, melyeken a két záróizom különbözősége még nagyon kevéssé határozott.

Egy részüknek a kopoltyúit még különálló fonalak alkotják, de másokéi már többé-kevésbbé összeolvadtak egymással.

NYAKÉKEK | Magyar néprajz | Kézikönyvtár

Zárókészülékük fogai különbözően fejlettek, de többé-kevésbbé határozottan felismerhető, hogy belső bordák végei alakulnak át ilyenekké, számuk rendesen kicsiny, sőt esetleg egészen vissza is fejlődhetnek.

A rend ismertetését az osztriga-félékkel Ostreidae kezdjük meg.

Fogadok, hogy van sok hal és más földlakó lény, amely ezt a szende lényt valami egészen közönséges dolognak tartja; én azonban úgy látom, hogy ő egyike a világ legelőkelőbb találmányainak. Mit várunk el az előkelőségtől?

ELSŐ REND: Felemás záróizmúak (Anisomyaria) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Amit elvárhatunk, az osztrigában mindaz megvan: nyugodt, csendes, szilárdan áll a lábán és a fenéken. A világtól úgy elzárkózik, mint egyetlen más lény sem. Ha bezárja a teknőit, a leghatározottabban jelzi: nem vagyok itthon senki számára sem; ha pedig kinyitja gyöngyházpalotáját, akkor a gyöngyök a hólyagban megmutatja a vele egyenlőrangúaknak gyengéd, érzelmes lényét.

Ha az embernek oka van, hogy irígyeljen valami teremtett lényt, akkor bizonyára az osztriga az. A tengeri gyöngykagylón kívül egyetlen más kagyló sem oly fontos közgazdasági szempontból, egyetlenegy sem foglalkoztat annyi munkás kezet és hoz forgalomba akkora összeget, mint az osztriga Ostrea L. Osztrigák valamennyi tengerben élnek, de amit a következőkben elmondunk, az mind a közönséges osztrigára Ostrea edulis L.

Aki csak egyszer is jobban megnézte az osztrigát, bizonyára több jellemző sajátságot vett észre a házán.

Teknői szabálytalan alakúak és nem is egyformák, mert az egyik vastagabb és vájtabb, mint a másik, mely utóbbi olyannak látszik, mintha csak fedele volna az előbbinek. Sok a gyöngyök a hólyagban, külsőleg szép síma kagylóhoz hasonlítva szabálytalan, lemezes szerkezetükkel és érdes felületükkel ellentétei ezeknek, és a belsejük is nagyon szabálytalan, mert vízzel telt üregek vannak benne, s általában az egész kagyló anyaga likacsosabb, nem olyan tömör, mint a legtöbb kagylóé.

Természetesen ezzel függ a gyöngyök a hólyagban az osztrigának az a tulajdonsága is, hogy a vastagabb héjával könnyen odanő a legkülönbözőbb tárgyakhoz.

Mivel nem a teknője szélével, hanem annak a közepével nő oda, ez csak úgy magyarázható meg, hogy ragasztóanyagul valami mészben nagyon gazdag és az állatból kiváló anyag ragasztja oda, amely anyag a héjon valamiképpen átszivárog.

Húgyhólyag kövesség | Urológiai Klinika

Amilyen mértékben nő a kagyló, abban a mértékben választ ki új ragasztóanyagot a már odanőtt kagylóhéj kerületén. A kagyló zárának a tájékán is több figyelemreméltó sajátságot látunk.

A kezdetben egyenlő búbok idővel nagyon egyenetlenekké válnak, mert a felső teknő visszamarad fejlődésében. Foga egyáltalában nincsen, a sarokpántja pedig, mint sok más kagylóé is, a ház belsejébe tolódott, tehát a kagyló szélétől beljebb fekszik a teknő két bemélyedésében.

Mint ismeretes, a megevésre szánt osztrigát úgy nyitják fel, hogy a teknők közé dugják a kés pengéjét, amelyet a belső síma fedélfelület mentén egészen a záróizomig előretolnak, hogy ezt elvágják. Mihelyt az izom szét van vágva, széttárul a teknő és ekkor egyáltalában nem nehéz letépni a sarokpántot. Most már önalkotta tányérjában fekszik az osztriga, ám ha nem vagyunk járatosak a kagylók ismeretében, csak nehezen tudunk eligazodni rajta.

Account Options

De mivel a köpeny lemezei egészen elváltak egymástól, illetőleg csak a háton függenek össze, ez a felismerés lehet kiinduló pontunk az alsó és felső, hátulsó és elülső rész felismerésében és egy kiálló csücsök félrehajtása után ráakadhatunk a szájnyílásra is.

Az érzékeny és összehúzékony köpeny rendesen annyira visszahúzódik, hogy a kopoltyúlemezek kinyúlnak alóla. Igen jelentékenyen eltér az osztriga a többi kagylótól abban, hogy lába teljesen elsatnyul, s ez az elsatnyulás megkezdődik mindjárt azután, mihelyest a fiatal állat megtelepszik valami idegen tárgyon.

Összefügg ezzel az a jelenség is, hogy a lábhoz felül csatlakozó testrész, amelyet törzsnek nevezhetnénk, nem úgy fejlődik ki, mint a kagylókban általában ki szokott fejlődni.

Áll ez különösen az ivarmirigyekre.

Az osztriga a himnős kagylók sorába tartozik, és pedig himnőssége olyan, hogy az ivarmirigyet alkotó, petéket és hím csirasejteket termelő csövecskék összevissza helyezkednek el, sőt ugyanaz a csövecske félig hím, és félig női lehet.

Úgy látszik azonban, hogy egyes példányokban egyik vagy a másik nem majdnem teljesen el van nyomva. Azonban az európai osztriga himnőssége, legalább Möbius megfigyelései szerint, sohasem olyan, hogy ugyanaz az egyén ugyanabban az időben petéket és hím csirasejteket termelne, így tehát önmegtermékenyítés nem a gyöngyök a hólyagban lehetséges, hanem hím csirasejtek csak azután fejlődnek benne, miután megelőzően peték jöttek benne létre.

De megállapította Möbius azt is, hogy más példányokban tavasszal hím csirasejtek fejlődnek, a nélkül, hogy előzőleg peték keletkeztek volna bennük. Az előbbi esetben tehát az osztriga előbb nőstény és azután hím proterogyn himnősség, a tudományos megjelölés szerintaz utóbbiban ellenben először hím proterandrikus himnősség.

Az egyetlen osztriga által egy évben termelt peték száma rendkívül nagy, még ha a legalacsonyabban számítjuk is. Leeuwenhoek úgy vélte, hogy a vén osztrigában 10 millió fiatal van; egy másik búvár, a híres nápolyi Poli, csak 1, Azonban még ezzel nem járunk közel a valósághoz; föntebb egy sokkal nagyobb becslés eredményét közöltük.

Nyitólap » Betegségenciklopédia » Húgyhólyag kövesség Húgyhólyag kövesség Betegség meghatározás: A húgyhólyagban kialakult kő esetében beszélünk hólyagkövességről. A hólyagba azonban a felső-húgyutakból is kerülhetnek kövek.

Abból a jelentésből, amelyet Möbius tanár az iki osztrigatermelés és tenyésztés állapotáról a porosz földmívelésügyi miniszter jelentése platyhelminthes phylum terjesztett, azt látjuk, hogy az idősebb osztrigák egy milliónál több fiatalt hoznak ugyan létre, azonban a fiatal háromévesek ennél sokkal kevesebbet.

Még fontosabb azonban az a körülmény, hogy a petét rakó osztrigák száma az osztrigapadokon, legalább is az angol és a schleswigi partokon, az összes állománynak legfeljebb 30, gyakran azonban csak 10 százalékát teszi ki.

Ha mindezek az anyatelepen, vagy annak közelében telepednének meg, attól kezdve 10 millió osztrigának kellene osztozkodnia ugyanazon az eleségmennyiségen, amely addig A kicsinyek mindegyike sokkal kevesebb eleséget fogyasztana ugyan, mint a nagyok, de nagy számuk miatt egymással is, meg a felnőttekkel is igen erős versenyre kelnének, versenyt jelentene még a nagy tengerben is. A fiatalok a gyöngyök a hólyagban öregek köpenyének a belsejében fejlődnek ki s azok a köpenyt csak akkor hagyják el, mikor már annyira fejlett a házuk, hogy az alzathoz tudnak tapadni.

Állítólag már néhány hónap mulva szaporodásra alkalmasak lesznek maguk is, amiben azonban mindenesetre erősen kételkednünk kell, mert csak pár év mulva érik el tartózkodási helyük és fajtájuk szerint nagyon különböző nagyságukat.