A vasalók fogalma, A legjobb vasalók – Hogyan válasszuk ki a megfelelőt?

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Vasalómúzeum A vasaló ruhaneműk, szövet kisimítására, vasalása céljából használt — régen arasznyi vastégla — téglalap alakú szerkezet, téglázó vas.

Régen többnyire a vasaló faszénnel működött, ma már árammal felmelegítve üzemel.

Története[ szerkesztés ] Vasalók a lengyelországi Bielsko-Biała múzeumában A vasaló történetéről az első adat évvel ezelőttre vezethető vissza. Feltalálásának pontos időpontja nem ismert, de a máig legrégibb, serpenyő alakú vasaló a kínai Han-dinasztia korából i.

A vasaló több földrajzi területen egymástól függetlenül fejlődött ki, változó, hogy milyen anyagból és alakkal. Magyarország területén a vasaló használatáról az első írásos dokumentum a Rákóczi György egy levelében "az vasalt fejér selyem"-re hivatkozik.

A vasalók fogalma vasalásra használt eszközökben a Nyelük gyakran különböző módon díszített elefántcsontból készült. Az igazi áttörés a Mivel azonban elektromos hálózat még nem volt mindenhol, és a költségek is jelentősek voltak, az új elektromos vasalók eleinte nem voltak igazán sikeresek.

Az as években aztán az elektromos vasaló is egyre elterjedtebbé vált, az egyedi gyártást felváltotta a gépi tömeggyártás. Az as évektől kezdve a teához és a borotválkozáshoz vizet is melegítő elektromos úti vasalók is elterjedtek.

A harmincas évek közepére a vasalók fogalma a termosztát feltalálása az elektromos vasalók túlmelegedésének problémáját is megoldotta. Az Egyesült Államokban az es években feltalálták a gőzölős vasalót is, ami további lépést jelentett a könnyű vasalás felé: a vasalóba töltött víz gőzzé válva a talp nyílásain áramlott ki.