Maxilláris sinus papilloma. orrmelléküreg gyulladás

maxilláris sinus papilloma

DPHImplantológiakiemelt Cél: A tanulmány célja az, hogy értékelje a különböző arcüreg membrán emelkedési mintázatokat sertésállkapcsokban. Anyagok és módszerek: A jelen vizsgálatban összesen 30 sertésállkapcsot 60 arcüregen használtunk fel.

A Hidraulikus Kresztális Megközelítésű Arcüreg készletet használtuk az arc-üreg emeléséhez és különböző emelkedési mintázatokat regisztráltuk.

férgek tabletták nélkül eltávolíthatók

Eredmények: Négy különböző kimenetelű membrán leválasztási mintázat volt megfigyelhető: centrális dóm alakú emelkedés, a nem centrális dóm alakú emelkedés, vízszintesen terjedő emelkedés és perforáció.

Következtetés: Különböző mintázatú membránemelkedéseket figyeltünk meg a sertés szinuszok esetében és ebben a tanulmányban mutatjuk be ezeket. A nem centrális kupola alakú emelkedés volt a leggyakoribb mintázat, amit a centrális dóm alakú emelkedés, illetőleg a vízszintes kiterjedésű emelkedés követett.

Implant Dent ; A posterior maxillában a fogvesztés után fellépő alveoláris maxilláris sinus papilloma dimenziós változása részben a sinus maxilláris pneumatizálódásának tulajdonítható. A rendelkezésre álló csonttérfogat növeléséhez az arcüreg membránját természetes gátként használva — az arcüreg-emelési műtétek során — irányított csontregenerációt hoznak létre. Ez idáig az arcüregemelés különböző módszereit javasolták és végezték laterális, palatinális és transzkresztális megközelítésből.

A fogmeder formálót függőleges maxilláris sinus papilloma beütötte addig, amíg a szinusz alap zöldgally törését elő nem idézte. Summers ben módosította ezt a technikát speciális oszteotóm készlet használatával az oszteotómia helyének előkészítésére, amikor a szubantrális csontmagasság mm és a csont sűrűsége alacsony volt.

készítmények férgek kezelésére terhes nők számára

Továbbá klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a teljes siker független a szubantrálisan behelyezett csontpótló anyag típusától autológ, heterológ, xenogén vagy szintetikus. A sinus maxillarisban a legfontosabb megfontolandó tényező az implantátum kiindulási stabilitása, nem pedig a reziduális csont magassága vagy a csontpótló anyag típusa.

Keressen egyszerűbben - válasszon területet!

Ezen vizsgálatok alapján az oszteotóm mediált arcüregemelés egy nagyon jól kiszámítható terápiás módszernek bizonyult. Azonban az oszteotómmal végzett technikának az egyik hátránya, hogy nagyon nehéz a membránt szélesen leválasztani. Csak nemrégiben vetették fel, hogy a szinusz membrán alján lévő perioszteum oszteogén rétege kulcsfontosságú szerepet játszik maxilláris sinus papilloma csontregenerációban a szinusz emelés után. Miután a szinusz alaphoz rögzített perioszteumot eltávolítjuk, a csont morfogenetikus fehérje-2, az alkalikus foszfatáz, az oszteopontin, az oszteonekin és az oszteokalcin az augmentált oldalhoz való hiányos bejuttatása miatt a csontregeneráció akadályozott lehet.

Maxilláris sinus papilloma szinusz membrán széles alapon való eltávolítása növeli az oszteogén perioszteális réteg expozícióját, ezáltal növeli a csontregeneráció mennyiségét.

De, ami még fontosabb, a széles leválasztás több csontos felületet tár fel, amely részt vesz a sebgyógyulásban. A membránnak a sinus középső falától a Misch által javasolt oldalmagasságig történő felemelésével a csont további felszíni területe áll rendelkezésre a sebgyógyításra.

A szinusz alap emelésének olyan módszerei, amelyeknél erőt alkalmaznak a membrán nagyobb területe felett egy kisebb koncentrált területe helyett, kisebb mértékű nyálkahártya-szakadást mutattak. A maxilláris sinus papilloma nyomás módszer használata a szerzők álláspontja szerint a perioszteum leválasztásának és a felnyitott szinusz falak optimizálásának legjobb módja.

A hidraulikus rendszer minimálisra csökkenti a perforáció esélyét az emelőnyomás erejének nagy területen való egyenletes eloszlása Pascal Törvénye révén, valamint széles alapon választja le a membránt. Jelen kísérleti tanulmány célja a szinuszmembrán emelés különböző mintáinak vizsgálata a sertésarcüregek hidraulikus emelésének folyamata során. A humán vizsgálatokat jelenleg végzik és követik.

Anyagok és módszerek Állat Mint tudjuk, a sertés mint állatmodell jól megalapozott az implantátum kutatásban. A felnőtt sertések sinus maxilláris-a ismerten elegendő mennyiséget biztosít 30 cm3-ig az emelési eljárás és a lágyrész maxilláris sinus papilloma számára, ami az emberi körülményekkel összehasonlítható.

Arcüreggyulladás

Harminc fagyasztott felnőtt átlagosan 1 éves sertés maxillát 60 szinusz-t használtak ehhez a kísérlethez. A mintákat 3 napon belül a vágás után lefagyasztották és a kísérlet napján 5 órán keresztül szobahőmérsékleten olvasztották ki. Az Oszteotómia maxilláris sinus papilloma és a szinusz membrán emelése Habár az Underwood szeptum régiójában végzett emelési folyamat nem eredményez jelentősen eltérő emelő erőket a szeptumok nélküli szinusz nyálkahártya emeléséhez képest, mégis a viszonylag sima felületű oldalsó falakat választják ki az emeléshez.

A belépés pillanatát követően egy hidraulikus emelőt 2. A maxilláris sinus papilloma a gyártási kézikönyv szerint leválasztottuk nyomó és húzó módszerrel 0,5 cm3-rel növelt lépésekben.

Miután a membránt 3 cm3 fiziológiás sóoldattal megemeltük 4. A kresztális megközelítésű szinusz készletet használták hidraulikus nyomással az arcüreg emeléséhez. A fecskendő és a cső sóoldattal van feltöltve felhasználásra készen.

Miután meggyőződtek a jó záródásról, sóoldatot injektáltak az arcüregbe 0,5 cm³-es növeléssel, hogy lassan a hidraulikus nyomással leválasszák a membránt. A hidraulikus emelő vége látható az ép maxilláris sinus papilloma alatt. Az emelés mértéke határozta meg a sóoldat térfogatát, amit a membránemeléshez használtak.

Elemzés A különböző mintázatokkal rendelkező szinuszok számát egyszerűen nal az összes szinusz számával elosztottuk és százalékként írtuk le.

Eredmények Négy különböző kimenetelű emelkedés fordult elő 5. Ilyen típusú emelkedés többé-kevésbé a szinusz alap penetrációs területe körül volt 7.

Ez az ábra még nem volt publikálva máshol. B, a leggyakoribb membránemelési minta a nem centrális kupola alakú emelkedés, majd ezt követte a centrális kupola formájú emelés és a vízszintesen terjedő emelés, továbbá a membránperforáció.

Papilloma sinus paranasalis

Ebben a szakaszban az emelkedés iránya előre nem meghatározható. A hidraulikus emelő az elemelkedett membrán szélén található. A hidraulikus emelő nem látható, mert az az emelés közepén található.

Végül, a perforáció 9. A perforációk a falhoz való mechanikus bejutás során keletkeztek, nem pedig a membrán emelkedése során.

  1. Rhinolight Legfrissebb cikkek a témában Fül-orr-gégészeti betegségek és fejfájás Ezt teheti a torokfájás ellen A külsőfül-gyulladás tünetei és kezelése Mit nevezünk úszófülnek?
  2. Переписывание прошлого набело займет многие сотни них больше уже не бился тот коридоры всюду, где возникала необходимость сменить.
  3. Amikor a papanicolaou rendellenes

Az anterior és az inferior irányok voltak a leggyakoribbak, majd az anterior és anteroinferior irányok. A superior és a poszteroinferior irányok voltak a legkevésbé gyakori típusok. A hidraulikus emelő kevésbé látható az emelés után. A membránemelő tisztán látható a perforált membránon keresztül.

humán papillomavírus pvh)

Nem sikerült a membránt elemelni, a sóoldat látható az arcüregben. A hidraulikus emelő a sertés arcüreg laterális falán keresztül látható.

Arcüreggyulladás Az arcfájdalom leggyakoribb oka az arcüreggyulladás sinusitis Az arc fájdalmának leggyakoribb oka az arcüreggyulladás.

Irányok a nem centrális kupola alakú membrán emelés csoportban. A leggyakoribb irány az inferior volt, a legkevésbé gyakori irányok a papilloma kezelési rend és postero-inferior volt.

Orr melléküreg gyulladás szövődményeként jelentkező szemüregi komplikációk (orbitális komplikációk)

Megbeszélés Az oldalirányú szinusz augmentációs terápia során tapasztalt szakadt Schneider-membrán meglétét nem tekintettük ellenjavalltatnak akkor sem, ha ellenkezik a tervezett augmentációval vagy az egyidejű implantátum behelyezésével, vagy a kielégítő szinusz augmentációs eredmények elérésével. Azonban a transzkresztális szinusz emeléseknél a sikeres membrán leválasztás egyik előfeltétele az érintetlen membrán jelenléte.

Megállapodás született arról, hogy az augmentációs területet lefedő érintetlen perioszteumú szinuszmembrán jelenléte elengedhetetlen a szinusz graftok csontregenerációs sikeréhez. A CAS-készlet egyik előnye, hogy rendelkezik egy stopperrendszerrel, amely minimalizálja a véletlen membránperforáció esélyét. Ennél is fontosabb, hogy a szerzők előnyben részesítik a hidraulikus rendszereket, mivel széles alapon és biztonságosan képesek a membránt elkülöníteni.

A szaglásérzet visszatérése. Ambuláns rehabilitáció. A mikroinvazív beavatkozás után nem maradt nyom a bőrön. Az alapelv lehetőséget nyújt arra, hogy megszabaduljon a szomatikus patológiás és ellenjavallt betegektől az általános érzéstelenítésig.

A fonott csontok kialakulása és a lemezes csonttá való átalakulása várhatóan a csontos falaktól kezdődik, és a graft központi területe felé halad. A membrán széles alapon történő leválasztása növeli a felfedett csontos felületi területeket, növelve ezzel az oszteogenezis mennyiségét.

Ezenkívül a hidraulikus maxilláris sinus papilloma alkalmazása csak egyenletes, kis nyomású erőket képes kifejteni, amelyek egyenletesen oszlanak meg a perioszteum és a csontos szinusz alap között, elkerülve ezzel a maxilláris sinus papilloma kialakulását.

A pneumatikus ballon nyomásrendszere szintén képes széles alapon elkülöníteni a membránt. De a közelmúlt eredményei azt mutatják, hogy az átlag szinusz membrán felemelésére irányuló nyomás a juhmodellben sokkal alacsonyabb, ha pneumatikus ballonnyomás helyett hidraulikus nyomást alkalmaznak, a hidraulikus rendszer alkalmazása biztonságosabb.

Eddig nem volt tanulmány arcüreg-emelési mintázatokról emberekben. Állatkísérletünkben 3 különböző mintázatot ismertünk fel. Elviekben, a legoptimálisabb leválasztási minta a centrális kupola forma lenne, míg a nem centrális dóm alakú a legkevésbé ideális. Elméletileg, ha a nem centrális membrán emelés, csak vagy mediális, vagy csak laterális falat képez, úgy eggyel kevesebb fal van kitéve az oszteokondukciónak és sebgyógyulásnak, mint ahogy azt From és munkatársai is megemlítik.

A maxilláris sinus cisztája és kezelése

Hogy ez klinikailag jelentős-e, tovább kell vizsgálni. Ebben a sertésvizsgálatban az anterior és inferior irányok voltak a leggyakoribb membránleválasztási helyek a nem centrális kupola alakú csoportban.

Az egyenetlen leválasztás valószínűleg valamely korábbi szinuszbetegséggel magyarázható, amely egyenetlen vastagsághoz vagy tapadáshoz vezetett, különböző formájú arcüreghez és talán nehezített áramláshoz a hidraulikus folyadékban.

A sertésarcüregek laterális falai különböző formájúak, ugyanúgy, mint az emberi szinusz alap, ezért szükségtelen megvizsgálni az emberek közötti különbséget. Ezenkívül tovább kell vizsgálni a nem centrális dóm alakú membrán eleváció hatásait a csontregenerációra és az implantátum sikerességére.

Ezt a vizsgálatot a sertés állcsont oldalsó szinusz falára irányították a szinusz maxilláris sinus papilloma helyett, így korlátozott klinikai jelentőséggel bír a kresztális megközelítésű szinusz emelési folyamatra. Azonban néhány klinikus nemrégiben hidraulikus módszerrel próbálta megközelíteni az oldalsó szinusz falat, amely nagyobb klinikai jelentőséggel bír ebben a vizsgálatban.

Következtetés Ebben a vizsgálatban sertéseken végzett membránemelés különböző mintázatait figyelték meg és mutatták be. A nem centrális kupola alakú emelkedésű leggyakoribb mintázatot a centrális dóm alakú emelés követte, továbbá a vízszintesen terjedő eleváció.

Ezeknek a különböző mintáknak a klinikai következményeit a későbbi humán vizsgálatban meg kell vitatni, ha a klinikai vizsgálatok megerősítik a jelen állatvizsgálat eredményeit.

Lehet, hogy érdekel