Szaprofita parazita gombák. Gombák faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita
Az orvosi mikrobiológia határozott fokozati különbséget tesz az élosködo parazita és kórokozó patogén fajok között, tehát lehet parazita egy mikroorganizmus, de nem vált ki kóros elváltozást. A növényvilág sokszínuségét bizonyítja, hogy a baktériumok, vírusok és a gombák között is találunk szaprofita parazita gombák parazitákat pantogéneket. Legnagyobb jelentoségük a gombáknak van, tekintve változatos szaprofita parazita gombák és számukat.
Kevésbé jelentosek a baktériumok és a vírusok. A vírusos növényi megbetegedések száma nagyobb, mint a bakteriális megbetegedéseké. A baktériumos megbetegedéseket a kiváltott hatás szempontjából négy csoportra osztjuk fel: Nedves rothadás Tumoros megbetegedés Lokális léziók, foltosság Nedves rothadás következtében a kiváltó baktériumok extracelluláris enzimjeikkel kioldják a megtámadott növény sejtjeit összetartó pektinállományt, ennek következtében szeparált növényi sejthalmaz keletkezik.
A felbomló sejtekben megtelepednek a szaprofita baktériumok és gombák is.
Szaprofita
A fehérjebomlással ammónia szabadul fel, mely a még éppen maradt szomszédos sejteket tovább károsítja. A rothadó növényt jellemzi a kellemetlen szag. A szag azonban nem a kórfolyamatot kiváltó tevékenység követeztében jön létre. Ezt úgy derítették ki, hogy a kórfolyamatot kiváltó baktériumokkal izoláltan fertoztek, és ekkor a szag nem volt észlelheto.
A szag másodlagos fertozésbol ered, azonban mivel a természetben nincsen izolált állapot, így hozzá tartozik a kórfolyamathoz. A vezeto fergektolt, mint kezelni megbetegedése úgy következik be, hogy bizonyos kórokozó baktériumfajok behatolnak, szaprofita parazita gombák elszaporodnak, és a szaporodásuk következtében elzárják a nedvkeringést.
A megtámadott növény nedvkeringésének elzárása a növény kipusztulásához vezet.
- Eszköztár: Lebontó gombák A gombafajok többsége lebontó szaprofiton szervezet.
- A gombák és csoportjaik | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
- Orsóféreg, ostorféreg, galandféreg, szívféreg, bőrféreg, tűdőféreg
- Helmint fertőzés patológiája
- Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
A növény merisztéma-szövetébe behatolt baktériumok tumoros megbetegedést okoznak. Sejtnövekedési szaprofita parazita gombák termelnek, aminek hatására képzodik a daganatos vagy tumoros elváltozás.
Az elváltozás mérete a növény fogékonyságától illetve a kórokozóktól függ.
Teljes szövegű keresés A gombák és csoportjaik Azokat a gombákat, amelyek elhalt szervezetek szerves anyagaival táplálkoznak szaprofita, azokat, amelyek élő szervezetekével, parazita gombáknak nevezzük. Harmadik csoportjuk az úgynevezett szimbionta.
Számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, hogy a növényi illetve állati tumor között van-e bármiféle kapcsolat, azonban az állati, emberi tumor létrejöttét sokkal bonyolultabb körülmények eredményezik. A növényen a baktérium behatolási helyén bizonyos lokális lézió, foltosság alakul ki, pl. A bakteriális és vírusos növényi megbetegedésekért a leggyakrabban a rovarok tehetok felelossé.
Általában mechanikailag terjesztik a fertozo baktériumot és vírust azáltal, hogy rágószerveikkel roncsolják a növényt. Épp növények is fertozodhetnek, a talajvíz által.
A talajban lévo fertozött víz a növény gyökerein szívódik fel. A víz mellett egy másik gyakori hordozó a szél, amely foleg bakteriális fertozések terjesztésében jelentos, vírusok terjesztojeként kevésbé gyakori.
A vírusok akár a pollennel is terjedhetnek.
A növény megroncsolt felületén megjelenhetnek gombás fertozések. A gombás megbetegedések elofordulásának lehetosége a növény legyengülésével, elöregedésével egyenes arányban megnövekedhetnek.
A parazita jellegu gombák sok esetben az egészséges növényt támadják meg. A támadás a sztómán, epidermiszen, virágzaton, és gyökérzeten szaprofita parazita gombák eloforduló, gyakori jelenség. Két fo típust különböztethetünk meg: ekto- és endoparazitákat.
A két fo típus között sok átmenetet ismerünk. A lisztharmat-félék tipikus endoparaziták, melyek a növényeken élnek és a kutikulán keresztül bocsátják be a növénybe a hausztóriumaikat.
Szaprofiták Az elhalt szerves anyagokon élőket szaprofitáknak nevezzük. A szaprofita baktériumoknak a szerves anyagok lebontásában óriási szerepük van a természetben, hiszen az anyagok körforgása nélkülük nem történhetne meg, ezért lebontó dekomponáló szervezetnek is nevezik őket. A szaprofitákhoz tartozik a baktériumok többsége. Ebbe a csoportba tartoznak a korhasztó, rothasztó és az erjesztő baktériumok. Paraziták Az élő szervezetben élősködő baktériumokat parazitáknak nevezzük.
Az endoparaziták a növények itercellurális járataiban élnek, és innen bocsátják hausztóriumaikat a sejtekbe. Az élosködo gombák legnagyobb része endoparazita.
A gombák parazitizmusának két szélsoséges fokozatát ismerjük. Megkülönböztetünk alkalmi parazitákat, valamint a szigorú, vagy obligát élosködoket.
Pleofág parazitának nevezzük, azokat az élosködoket, melyek nem válogatnak a növények között.
A gombák és csoportjaik
Variációs statisztikával lehet kiértékelni, hogy egy gombafaj a pleofág parazitáktól eltéroen differenciáltságot mutat-e a különbözo növények megtámadásában. A mikrobák spontán mutációja miatt gyakran olyan újabb változatok alakulnak ki, amelyek az addig rezisztens fajokat is megtámadják. További fokozatot jelent a gazdanövény változásával, vagy gazdacserével járó parazitizmus. A legismertebb a rozsdagombák közé tartozó fekete rozsda Puccinia graminis parazitizmusa.
A fekete rozsdagombának a talajban áttelelt spórája tavasszal a diploid teleutospórából kicsírázva redukciós osztódás után létrehozza a bazidiospórkat, amelyek a szél szaprofita parazita gombák a sóskaborbolya levelei felso részére jutva kicsíráznak.
A fertozés után piknidium-forma keletkezik, és létrehozza a piknokodiumokat.
A piknokodiumok ellentétes jellegu negatív hifákkal egyesülnek. Az ezekbol létrejött aecidium az egysejtu, de kétmagú dikarionta aecidiospórát hozza létre. A fekete rozsdagomba ebben az életciklusban gazdacserét hajt végre.
Az aecidiospórák már nem a sóskaborbolyát támadják meg, hanem a búzát. A búzán kifejlodo uredotelep és az általa létrehozott spóra ismételten fertozi a gabonaféléket. Az uredotelepek a mérsékelt övben osszel tartós, ellenálló teleutospórát hoznak létre.
A feketerozsda strukturális átalakulása lehet az ok, amiért gazdacserét hajt végre. A ciklusos parazitizmus képezi a parazitizmus legmagasabb fokát.
Ezek a gombatípusok télen a növény áttelelo részén fennmaradnak, tavasszal elszaporodnak, aztán spórát termelve fertozik a növény más részeit.
Gombák faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita
Ilyen fertozési menete van például a Phytophthora infestansnak, a burgonyavészt eloidézo parazita gombának. A fertozést a sporangiumok, illetve zoospórák viszik át a beteg lombrészekrol az egészséges gumókra.
A gumók megfertozésével képes átvészelni a téli idoszakot. Tavasszal az áttelelt micélium a gumó felületén sporidiumot termel, ahonnan a szél vagy a víz segítségével jut a levélzetre és kezdi meg újbóli ciklusos fertozését. A növények fejlodésük során képesek voltak kialakítani a sajátságos védekezési rendszerüket.
Például a burgonya úgy védekezik a burgonyavarasodást kiváltó sugárgomba Streptomyces scabies ellen, hogy paraszövetet fejleszt. Ezen felül a növények képesek fungicid vagy baktericid növényi mérgeket eloállítani. Ezek a vegyi anyagok gátolják a mikroszervezetek behatolását a növényi szervezetbe. Azonban nem ismerünk a növényvilágban a növényeknél magasabb rendu élo szervezetnél ismert immunizálási mechanizmus.
Patogén gombák illetve baktériumok ellen nem csak természetes védekezési mechanizmusokkal léphet fel sikeresen a növény. Ellenálló fajokat keresztezéssel is létre lehet hozni. Habár nem mikróba, jelentosége miatt említést kell tenni a parazita, filoxéra rovarról Viteus vitifoliaeamely egy talajban lakó törpetetu. Ezután szaprofita parazita gombák el az amerikai rezisztens alanyfajtákra történo oltás.