A féregjáratok ára
Nem most először lettek divatosak a relativitáselméletből következő, emberi ésszel alig felfogható fekete lyukak, a féregjáratok vagy a gravitáció által lelassított idő.
Ezen kívül az is, hogy bizonyos tömeghatár feletti csillagok fejlődésének végállomásai nagyságrendekkel kisebb tömegű fekete lyukak.
Legutóbb Christopher Nolan rendező két évvel ezelőtt bemutatott tudományos-fantasztikus filmje, a Csillagok között angol címén az Interstellar hatására kezdtek sokan fantáziálni a tudományosan megalapozott időutazásról, az univerzum két pontja közötti térugrásról és hasonlókról.
A filmet általános szakmai elismerés övezte, mivel tudományos ismereteink szerint a lehető legrealisztikusabban jelenítette meg a fekete lyukakat és a gravitáció hatására eltérő sebességgel haladó időt az úgynevezett idődilatációt.
Csillagok között (Interstellar) - A színfalak mögött
A tudományos megalapozottságért Kip Thorne, a Kaliforniai Műszaki Egyetem Caltech elméleti fizikusa volt a felelős, aki a film készítését már a forgatókönyv első vázlataitól segítette.
Thorne könyvet is írt az Interstellar mögött rejlő tudományos háttérről, amely most magyarul is megjelent.
- Bővebben: Elcseréltek A Domínium államfői az Alapítókaz ő alárendeltjeik a genetikailag fejlesztett vorta és jem'hadarakik istenként tekintenek rájuk, azért élnek, hogy az Alapítókat szolgálják.
- Oxiuros hányinger
- Pinworms bélférgek
És lenyűgöző olvasmány. Thorne nemcsak feltételezhetően nagy tudós, de tehetséges kommunikátor is.
Úgy írt könyvet a legelvontabb fizikai témákról, hogy gyakorlatilag egyetlen egyenlet sem szerepel benne. Ehelyett a könyv tele van olvasmányos, általános műveltséggel is könnyedén felfogható példákkal, ábrákkal, képekkel.
Mindez megmagyarázna egy, az elméleti fizikusokra nehezedő paradoxont. Létezik egy vitás kérdés, mely azt boncolgatja, mi történne velünk, ha beleesnénk egy fekete lyukba.
A kötetből könnyen megérthető például, hogy a féregjáratokon keresztül legalábbis elméletben miért a féregjáratok ára gyorsabban, rövidebb idő alatt eljutni az univerzum egyik pontjáról a másikra, mint hogy a fény odaérne. Thorne mentora, John Wheeler adta e jelenségnek a népszerű féregjárat angolul inkább féreglyuk nevet, és a névadáskor egy almára a féregjáratok ára. A fejtegetés szerint az almán sétáló hangya számára a gyümölcs két ellentétes pontja között a legrövidebb út a felszínen körben vezet.
Ám ha talál egy járatot, amelyet az almát keresztülfúró kukac hagyott maga után, gyorsabban eljuthat a túlsó felére. Minthogy egész életünket ebben a három dimenzióban éltük le, természetes, hogy nehezünkre esik az újabb dimenziókat elképzelni, ám a könyv ebben is segíthet.
Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány.
Európa Kiadó, Budapest, Ára: forint.
